Ha meg voltam, nem volt kedvem írni.
No de ugorjunk bele a mélyvízbe!

Nemrég került kibocsátásra az Apple OS X Lion, vagyis a 10.7 -es új rendszer. Az AppStoreban megvásárolható 29,99 USD összegért. Nos akinek nincs rendes Mac vasa, az csínján vele, mert könnyedén legyalulhatod a nehezen összetákolt hacklidat, ha csak megveszed és hagyod, hogy települjön. (Nemsokára USB pendrájvon is elérhető lesz a Retail telepítő, igaz 60 USD lesz az ára). Tudni kell, hogy amennyiben valaki Mac-re az AppStoreból feltolja a Liont, annak a gépén lesz egy későbbi telepítésekre alkalmas lemezkép, InstallESD.dmg néven.

El is érkeztünk gyorsan a boszorkánykonyhánk receptjének hozzávalóihoz. Amit én itt leírok azt a saját gépemen kipróbáltam és működött. Természetesen nem vállalok felelősséget senki rendszerének összeomlása, egyéb károk bekövetkezte miatt. Aki nincs otthon a Terminal parancsok világában, az előbb olvasson utána ezen dolgoknak. Aztán pedig egy kis emlékezet felfrissítésnek nézze meg mindenki Gyopi videóját (Bemelegítő videó – hogy lásd nem olyan ördöngős dolgokról van szó!

Tehát ami kell a bátorságon kívül az installer elkészítéséhez:

- egy USB pendrive (én 8GB-set használtam, de neked is ezt a méretet javaslom, mivel 4,5 GB-t elfoglal a pendrájvon a kész cucc)

- InstallESD.dmg fájl (Hozzájutás AppStoreból frissített Mac-ről / Vedd meg az eredeti rendszert, nem drága! /
- A gépedhez szükséges kext csomag, smbios, ha van dsdt.aml fájl. Ehhez kapcsolódóan javaslom megtekinteni és a gépednek megfelelő Extra folder alap csomagot beszerezni az alábbi címen található témanyitóból:
InsanelyMac FIGYELEM! Lehetőleg a gépednek megfelelő Post Installation alatt szereplő alapcsomagot szedd le!
Leszedtem még innen a NullCPUPowerManagement.kext.zip csomagot.
- dsdt.aml fájlom a 10.6.8-as rendszeremből való
- szükséged lesz egy friss Chameleonra, én ezt a kettőt használtam:
Chameleon_2.0_RC5_r1211_bin.zip Ezt használjuk a pendrájvhoz és
Chameleon_2.0_RC5_r1083.pkg.zip ezt meg majd a pendrájvra kicsomagoljuk, hogy a klikkelést kedvelőknek is okozzunk egy kis örömet.

Szóval ha mindezeket a dolgokat összeszedted, no és a bátorságodat, akkor kell még egy működő OS X rendszer, mert azon fogjuk meghegeszteni az installert.

Kezdjük is! Megpróbálom pontokba, lépésenként leírni a dolgokat, a végén meg pár tapasztalatot megosztok veletek. Ügyelj arra, hogy a dőlt betűvel írt terminál utasítások itt az oldalon tördelve, több sorban jelenhetnek meg, de a valóságban ezek nincsenek sorokba tördelve!

1. A telepítőnek szánt pendrájvot a gépre kell csatlakoztatni. Mikor megjelenik a rendszerben, szépen Disk Utilityt elindítva kiválasztod és formázod – Mac OS X Extended (Journaled) alul pedig az Options gombra klikkelve MBR, azaz Master Boot Record-ot kell beállítani. Az egyszerűség kedvéért a partíciónak add a LION nevet. Ha készen vagy a partícionálással. jön a következő lépés.

2. Az asztalon látható lesz a frissen LION névre elkeresztelt pendrájv partíció. Jobb klikk a LION meghajtóra és kérj egy Get Info-t róla. A Get Info ablak alján ellenőrizd, hogy az “Ignore ownership on this volume” ne legyen bepipálva. Amennyiben be van pipálva, kapcsoljad ki.

3. Ezt követően Terminál ablakot kell nyitni és az alábbi paranccsal felmountolni az InstallESD.dmg-t. (Minden szükséges fájlt, egy helyre pakoltam, a Moon nevű meghajtómra, értelem szerűen majd a saját helyes elérési útjaidat használd!)

hdiutil attach /Volumes/Moon/InstallESD.dmg -owners on -noverify

4. Most a felcsatolt lemezképben található BaseSystem.dmg -t is felcsatoljuk:

hdiutil attach /Volumes/Mac\ OS\ X\ Install\ ESD/BaseSystem.dmg -owners on -noverify

5. Most ezt a BaseSystem.dmg tartalmát a pendrájvunkra másoljuk kulturáltan, okosan:

sudo ditto -rsrc /Volumes/Mac\ OS\ X\ Base\ System/ /Volumes/LION

Ez egy darabig eltart, amíg nem kapod vissza a promptot, addig folyamatban van a másolás. Ha látni szeretnéd, hogy folyamatban van e a másolás, a LION pendrive meghajtóra az asztalon jobb egér klikk, Get Info és a lemez méretadatinál szép lassan látni fogod a helyfoglalás növekedését. A másolás befejeztekor visszakapod a terminálban a promptot és lépünk a következő pontra.

6.

cd /Volumes/LION/System/Installation

paranccsal a pendrájvunk eddig kész területén belépünk a fenti mappába.

ls -l

segítségével körbenézhetsz. Van itt egy Packages link, ami jelenleg nekünk nem kell, mert ide fogunk létrehozni egy Packages mappát. Most tehát töröljük a linket

sudo rm -rf /Volumes/LION/System/Installation/Packages

utasítással. FIGYELEM!!! Pontos elérési utat adj meg, nehogy legyaluld a rendszeredet!
A törlést követően pedig

sudo mkdir /Volumes/LION/System/Installation/Packages

utasítással létrehozod a Packages mappát.

7. Másolunk a korábban felcsatolt InstallESD.dmg -ből a pendrájvunkra:

sudo cp -Rp /Volumes/Mac\ OS\ X\ Install\ ESD/Packages/* /Volumes/LION/System/Installation/Packages

Ezzel az előbb létrehozott Packages mappába másoljuk a Lion installáláshoz szükséges alkalmazások és egyebek csomagjait. Ha készen vagy a másolással, jöhet a következő lépés.

8. Létrehozzuk a pendrájvon a gépünknek és a hacklinak szükséges Extra mappát, amelynek a tartalmát a Chameleon segít majd hasznossá tenni. Tehát

sudo mkdir /Volumes/LION/Extra

majd az Extra mappán belül létrehozunk egy Extensions almappát a

sudo mkdir /Volumes/LION/Extra/Extensions

utasítás kiadásával.

9. Az így létrehozott Extensions mappába bemásoljuk a gépünkhöz összevadászott kexteket

sudo cp -Rp /Volumes/Moon/Extra/Extensions/*.kext /Volumes/Lion/Extra/Extensions

utasítással.

10. Átlépünk a szükséges elemeink gyűjtőhelyére

cd /Volumes/Moon/Extra/

és onnan a pendrájvunk Extra mappájába másoljuk a com.boot.Apple.plist, az smbios.plist és ha van (miért ne lenne) dsdt.aml fájlunkat az alábbi utasítással

sudo cp com.boot.Apple.plist dsdt.aml smbios.plist /Volumes/LION/Extra

Most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy majdnem minden a pendrájvon van. De hogy el ne felejtsük, ezért gyorsan az Extra folderen belüli fájlok, mappák tulajdonosait és fájljogosultságokat beállítjuk.

11.

sudo chown -R root:wheel /Volumes/LION/Extra/*

Ezzel a tulajdonosi kör letudva.

sudo chmod -R 755 /Volumes/LION/Extra/*

Ezzel pedig a fájl jogosultságok is belőve.

12. FONTOS!!! Csak, hogy el ne felejtsd! Másolás következik, amit ha kifelejtesz, nem fog semmi sem működni!

sudo cp /Volumes/Mac\ OS\ X\ Install\ ESD/Packages/mach_kernel /Volumes/LION

13. Most szépen fogjuk és a korábban letöltött és kicsomagolt Chameleon_2.0_RC5_r1083.pkg.zip-ből lett Chameleon_2.0_RC5_r1083.pkg install csomagot is bemásoljuk a pendrájvunkra, az Extra folderbe

sudo cp /Volumes/Moon/Chameleon_2.0_RC5_r1083.pkg /Volumes/LION/Extra

utasítással. Ez a csomag majd arra lesz jó, hogy a Lion telepítés 2. részében a merevlemezre klikkelésekkel telepítsük a Chameleon bootloadert (csak hogy örüljenek azok is, akik utálják a Terminált :D )
Ha ezzel is készen vagy, akkor most a pendrájvot tesszük bootolhatóvá egy kicsit brutálisabbnak tűnő módszerrel és természetesen ide is kamcsit telepítünk.

14. A korábban letöltött Chameleon_2.0_RC5_r1211_bin.zip csomagot valahova bontsd ki. Az így létrejött Chameleon-2.0-RC5-r1211-bin mappából alapvetően az i386 almappát fogjuk használni, de mielőtt ennek nekiugranánk, már nincsen szükség a felcsatolt BaseSystem.dmg-re, amit /Volumes/Mac OS X Base System néven látsz a rendszerben és az InstallESD.dmg-re sem, amit pedig /Volumes/Mac OS X Install néven láthatsz. Ezt a két lemezképet csatold le. Majd ezt követően meg kell nézni, hogy milyen lemezszámon látszik a telepítő pendrájv a rendszerben. Add ki az alábbi parancsot terminálban:

diskutil list

Kapni fogsz egy ilyesmit:

Ezen látszik, hogy a pendrájv a disk1 és a LION partíció a disk1s1 (Természetesen neked a merevlemezek számától függően más lesz ez a két azonosító, de meg fogod találni, ügyes vagy. Csak arra figyelj, hogy azokkal az azonosítókkal kell dolgoznod!

Tehát:

sudo fdisk -f /Volumes/Moon/Chameleon-2.0-RC5-r1211-bin/i386/boot0 -u -y /dev/rdisk1

aztán:

sudo dd if=/Volumes/Moon/Chameleon-2.0-RC5-r1211-bin/i386/boot1h of=/dev/rdisk1s1 bs=512 count=2

majd ezt követően:

cp -Rp /Volumes/Moon/Chameleon-2.0-RC5-r1211-bin/i386/boot /Volumes/LION

15. Ha ezzel is elkészültél, már csak annyit kell megtenned, hogy a Chameleon skinjeit is bemásolod a csomagból a pendrájv Extra folderébe:

sudo mkdir /Volumes/LION/Extra/Themes

Az így létrehozott Themes mappába bemásoljuk a különféle Chameleon skineket:

sudo cp -Rp /Volumes/Moon/Chameleon-2.0-RC5-r1211-bin/Optional\ Extras/Themes/* /Volumes/LION/Extra/Themes

Gyorsan még a tulajdonost és jogosultságokat is belőjjük:

sudo chown -R root:wheel /Volumes/LION/Extra/Themes

sudo chmod -R 755 /Volumes/LION/Extra/Themes

Ha ez is megvolt, akkor már bizsereghet a tenyeretek, hogy hamar installáljatok egy Liont. Tulajdonképpen menni is fog. Amit nem árt tudni. A gép indulásakor nem árt megadni, hogy erről az usb pendrájvról bootoljon a rendszer. A telepítés ugyanúgy megy, mint minden korábbi retail installer esetében. Clean Install esetén az Installer elindítása előtt a Tools-ban a Disk Utility segítségével a merevlemezt partícionálni kell. Majd úgy folytatni a telepítést és így megadni a már partícionált merevlemezt célmeghajtónak. Akinek a telepítő installáláskor elakad az alábbi üzenettel: “Mac OS X can’t be installed on this computer”, az töltse le ezt az OSInstall.zip és cserélje le a System/Installation/Packages-ben a megfelelő fájlokat. Nekem és másnak sem volt rá szüksége, de lehet neked szükséged lesz rá. Ha abszolút nem indul el a telepítő, akkor vagy valamit elrontottál, vagy nem jók a vasadhoz a kextek és egyéb fájlok az Extrában (ebben az esetben általában a bootolás elkezdődik, de valahol lehal a dolog, az okot a -v opció bootkor Chameleonban megadva tuti kidobja).

Az első installerem kernelpánikolt, mert elsőre az InstallESD.dmg-t írtam ki a pendrájvra. De te már ezt a hibát biztos nem fogod elkövetni, mert leírtam, mit hogyan csinálj.

Az installálásról még pár mondat. Elsőként a pendrájvról bebootolsz, elindul az installer, feltelepíted a rendszert. Ezt követően, kiírja a telepítő, hogy sikerült, bazi nagy zöld pipa és kér egy restartot. A restartkor szintén a pendrájvról kell bootolnod, de már látni fogod mondjuk egy szóközbillentyűt lenyomva a merevlemezed is, amire a rendszert installáltad. Szépen ránavigálsz a jobbra vagy épp a balra nyíllal és nyomsz egy Entert. Be fog töltődni a rendszer. Jön a szokásos ország kiválasztás, meg nyelv, meg admin, meg minden ilyen szöszölés megadása. A rendszer feláll. Nem kell megijedni, hogy nem jó még a felbontás! Most szépen megnyitod a Findert, megkeresed a pendrive Extra folderében azt a Chameleon_2.0_RC5_r1083.pkg-t és duplaklikk. Szépen feltelepíted a merevlemezre. Felad egy pár dolgot az installálásnál én az utolsó két dolgot nem szoktam bepipálni. A többi cumót felrakatom vele. Amikor ez készen van. Még ennél az alapfelbontásnál ellenőrzöm, hogy pl megy e a hálózat stb. (Nekem speciel a hálókártya driverem a Lion IONetworkingFamily.kext-jében nem volt már benne, a AppleRTL8169Ethernet.kext az IONetworkFamily.kext/Contents/PlugIns/ mappájában. Ezt gyorsan pótoltam.) A pendrájv /Extra mappájából a merevlemez /Extra mappájába minden fájlt átmásolokk (dsdt.aml, smbios.plist, com.apple.Boot.plist és az Extensions mappa tartalmát) Ellenőrzöm, hogy a Themes könyvtárban is rendben van e a Chameleonnak. Terminálban a jogok rendberakása ahogy a pendrive-nél is le írtam. Miután meggyőződtél arról, hogy a Chameleon fel lett telepítve a merevlemezre, reboot és már a merevlemezről bootolsz be ismét. Amikor a rendszer feláll, a System Preferencesben már állíthatod is a videó felbontást és minden mást. Lesz ott egy Chameleon ikon is, ott természetesen a Chameleon dolgait tudod állítani. Ha szükséges, akkor patchelheted a DSDT fájlodat no és ellenőrizheted, működik e a hálózat, a hang stb stb. Röviden ennyi a móka.

Amennyiben van egy korábbi Snow Leopardos működő rendszered, akkor át is ránthatod majd a Migration Assistant segítségével a usert a beállításaival és az alkalmazásaival együtt (én ezt mindig a végén szoktam, amikor már a rendszer rendesen működik, Persze csinálhatod akkor is, amikor a Lion installálásának befejező részekor feladja a lehetőséget). Szóval kitöltöm a szükséges adatokat, és egy akármilyen, de nem a leendő migrálni szándékozott user nevével létrehozok egy adminisztrátort.

A com.apple.Boot.plist tartalmába javasolják az alábbi kiegészítést beletenni a fórumok:

Az enyém így néz ki:

Hát röviden ennyit. Leírni sokkal tovább tartott, mint megcsinálni. Remélem segítséget nyújt ez a firkálmány számotokra is, hogyan kell Lion Pendrájv Installert készíteni.

Már régóta gondolkodtam azon, hogy lassan ideje lesz beújítani valami videókártyára, de egyrészt nem nagyon tudtam dönteni, másrészről sok macera adódhat, harmadrészt pedig rendszerhűtést is cserélni akartam.

Így adódott, hogy időnként elkapott a gépszíj és túrtam a netet, a lehetséges cseredarabok kiválasztása érdekében. Hosszas keresgélés után esett processzorhűtő tekintetében a választásom a NOCTUA termékére. Megnyugtató volt látni, hogy 5 év garanciát vállalnak a termékükre, másrészt az adatlap egy hatékony, de mégis csendes hűtőrendszert ígért. A halk megoldást nagyon értékelem, főleg, hogy az utóbbi időben a korábbi Zalman (hozzáteszem a kora miatt) kezdett egyre hangosabbá válni. A választékból a Noctua NH-U12P SE2 mellett tettem le voksomat.

Nem volt olcsó. Beszerelni sem volt túl egyszerű, de hihetetlen minőségi csomagolás, leírás és termék kárpótolt, a nem igazán alacsony árért. Természetesen a puding próbája az evés, és alapvetően arra voltam kíváncsi, hogy mit nyújt az áráért hűtés terén az új szerzemény. Nos kissé leesett az állam. Egy napos folyamatos használat és folyamatos terhelés mellett a Zalman ventihez képest legmelegebb helyzetben is 20 fokkal alacsonyabb értékek jöttek ki. Ami érdekes, hogy amióta ez a processzorhűtő üzemel, a merevlemezek hőmérséklete sem emelkedett 30 fok fölé. Átlagosan 24 és 29 fok között tanyáznak a merevlemezek hőmérsékletei.

Nos a videókártya választás az nagyobb dilemma elé állított. Megmondom őszintén – lehet a korral jár :D – de egyre kevésbé szeretek napokat elcseszni rendszer reszelgetéssel. Emiatt aztán a váltáskényszer egy darabig el lett fojtva, miután pedig elhatalmasodott rajtam, hát megtúrtam a netet infókért.

Mint kiderült, nagyon helyesen cselekedtem. Találtam egy új, az aktuális rendszerlemezre könnyedén installálható új, friss Chameleont ( Chameleon 2 RC5 r700). Azon kívül, hogy telepítést követően a System Preferencesben szépen elérhetőek a beállításai és skinezhető, a leírások szerint az NVidia kártyák zömét a Graphics Enabler bekapcsolásával gyönyörűen támogatja.

Ezen infók után gyorsan ránéztem az OSX86 Project Wiki oldalán az OS X 10.6.5 NVidia kártyák táblázatára. Igaz már 10.6.6-ot használok, de ott nagyobb videókártya felhozatalt leltem. Ebben a felsorolásban találtam egy Gigabyte GT240 1 GB DDR3 ramos videókártyát, amely a leírás szerint a dobozból kivéve teljes funkcionalitással működik. Igen! Ez kell nekem. Gyorsan megtúrtam a szokásos internetes kedvenc alkatrészbeszerző helyeimet és egyiküknél találtam is. Hamar megrendeltem és izgalommal vártam, hogy megérkezzen, hazahozhassam és megejthessem a videókártya cserét.

Íme a kártya

Addig is feltelepítettem a friss Chameleont, lecseréltem a korábbi DSDT.aml fájlomat – amibe bele volt fixen rögzítve egy 8600GT videókártya is – egy olyan változatra, amelyik nem tartalmazott fix videókártya típust. Elég hamar találtam ilyet az alaplapomhoz. Gyorsan ki is próbáltam, a 7300GT kártyámmal is működött szépen. No de azért bújkált a gondolataim között a kisördög, hogy mi lesz, ha az új videókártya nem az a pontos típus, mint amit a wiki-n láttam és nem fog rendesen működni. Szóval eléggé felspanolva értem haza az üzletből, hónom alatt az új szerzeménnyel. A kártya cserét kb a Formula 1-es pit stop szervizelések sebességéhez hasonlatosan ejtettem meg. Gép bekapcs és heves szívdobogás mellett vártam az eredményt. Pillanatok alatt kiderült, hogy felesleges izgalmakat gerjesztettem, a gépbe berakott új videókártya minden gond nélkül, pöccre és teljesen jól szuperál.

A kártyát azonnal teszteltem a Steam játékokkal is, azok azonnal elindultak és gyönyörűen futottak a vason. Igazából most már csak egy szűk keresztmetszet van, a monitor. Amit már karácsonykor terveztem lecserélni, de sajnos az élet más dolgai ezt megakadályozták. Sebaj! Ami késik, az nem múlik!

]]> http://www.kesigomu.hu/vasak/a-kovetkezo-szint/feed/ 3 http://www.kesigomu.hu/vasak/snow-leopard-eeepc/ http://www.kesigomu.hu/vasak/snow-leopard-eeepc/#comments Wed, 17 Feb 2010 15:05:52 +0000 kesigomu http://www.kesigomu.hu/?p=194 Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy egy olcsó, – de az alapigényeket jól kielégítő – utazásra alkalmas netbookra próbáljam meg feltenni az OS X legújabb változatát. Persze vannak mindenféle csoda telepítők, de igazából az eredeti rendszerhez legközelebb álló változat izgatta a fantáziámat. Ehhez nagyon jól jött, hogy szépen fejlődik a hackintosh világ. Nagyon jó magyar fejlesztők és sok kísérletező kedvű ismerős foglalkozik az OS X úgymond pécésítésére. Az alábbiakban megpróbálom elmesélni, hogyan is lett egy ASUS EeePC 1000H-ból Mini MacBook :)

Kezdjük az elején. A piacon kapható laptopok és netbookok jó részére ilyen, vagy olyan farigcsálást követően fel lehet küzdeni az OS X-et, de közel sem biztos, hogy minden részegység működni fog és felhasználói élményben is nagyjából ugyanazt kapjuk, mint egy gyári Apple készüléktől. Mielőtt nagy hévvel nekiesne bárki is, hogy laptopjából, netbookjából OS X-es masinát varázsoljon, higgadtan nézzen utána a neten, az ő géptípusánál milyen buktatók lehetnek. Persze a legcélszerűbb eleve olyan típusra szert tenni, amit ajánlanak a barkácsoláshoz. Ehhez indulásként ezt az oldalt javaslom

Számomra az ASUS EeePC tűnt jó választásnak és figyelembe vettem azt is, ha nem sikerülne a mutatvány, akkor mondjuk egy Ubuntuval is kellemesen és jól használható masina lesz – mert nem szeretem a Windowst.

 

 

Ahhoz, hogy rendszert telepítsünk az EeePC-re – mivel nincs benne optikai meghajtó – el kell készíteni az installert. (megjegyzés: Javasolt jól körbejárni a rendelkezésre álló netbook dolgait az interneten és lehetőség szerint előre összegyűjteni minden szükséges drivert (különféle kext fájlok) és a telepítőhöz szükséges további alkalmazásokat, eszközöket.)

Mik is ezek:

– szükség lesz egy eredeti Snow Leopard retail install lemezre (vagy lemezképre)
- egy 8GB-os USB pendrive
- Chameleon bootloader – beszerzési helye:  http://chameleon.osx86.hu
- a géptípus függő speciális driverek, dsdt.aml fájlra (ha létezik)

Azért az USB pendriveot ajánlom és nem a külső DVD meghajtót, mert nem biztos, hogy elsőre jól sikerül a telepítő elkészítése és 4-5 db elrontott DL DVD árából bőven kijön egy pendrive, ami később is jól használható más célokra is.

Az installert egy kis videó alapján készítettem el. Neked is ezt javaslom. Igaz a videó a 10.5.x OS X Leopard telepítőjének készítését magyarázza el, de tökéletesen ugyanezzel a megoldással lehet a Snow Leopard telepítőt is elkészíteni pendrivera. A videót ide kattintva tekintheted meg.  A videóért köszönet kisgyopinak őszintén – legalább nem nekem kellett ezt elkészítenem :)

Miután kész a pendrive-ra a telepítő, felvértezve a Chameleonnal és az EeePC-hez szükséges Extra folder tartalommal, párszor ellenőrizd a netbookodon, hogy rendesen bootol e az USB-re illesztett pendrive-ról.

Ennek során a gép bekapcsolását követően, miután lefut a BIOS szokásos hardverellenőrzése, meg fog jelenni a Chameleon grafikus felülete és rajta az OS X Installer, mint bootolható rendszer.  Ha minden rendben, kezdődhet a telepítés.

A telepítés az eredeti Snow Leopardhoz hasonlóan zajlik. A rendszer feltelepítése előtt Disk Utility-vel formázni és bootolhatóvá kell tenni az EeePC merevlemezét. Ezek után már mehet is a gyári telepítés. (Megjegyzés: Első alkalommal a telepítés végénél hibát jelzett az installer, így az egész telepítést újra kezdtem a merevlemez formázástól kezdve. Második alkalommal minden gond és probléma nélkül végigment a telepítés.)

A telepítést követően egy dologra kell figyelni. A restart után még szükség van a pendrivera, hiszen azon van a Chameleon és az az Extra folder a tartalmával, – tehát ismételten a pendrive-ról kell bootolni! -  ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a kis EeePC-n menjen a Snow Leopard.

Tehát restart és ismét boot a pendrive-ról. A Chameleon grafikus felületén két bootolható rendszer fog megjelenni. A telepítő és a kis EeePC-re telepített rendszer. Értelem szerűen most már a telepítettet kell indítani. A szokásos első rendszerindítást követő lépéseken végighaladva kész is az alap telepítés. Miután a rendszer felállt van pár lépés és feladat, amit feltétlenül meg kell tenni ahhoz, hogy a rendszer önállóan működőképes legyen.

Első lépésként fel kell telepíteni a rendszerre is a Chameleont és a pendrive-on található Extra folder tartalmát a merevlemezen a gyökérben található Extra folderbe egy az egybe át kell másolni. Ha valaki nem akar még egyszer a Terminalban szenvedni, annak ajánlom ezt a kis egyszerűen telepíthető változatot ( Chameleon 2RC3 light), ami egy rendes installerként feltelepíti a merevlemezre a Chameleont és létrehozza a gyökérben az Extra foldert is. Miután ennek telepítése kész a pendrive Extra folder tartalom másolása következik. A szükséges fájlok mind az installerhez, mind a feltelepített rendszerhez itt tölthetőek le.

FIGYELEM! A zip fájlban két dsdt.aml fájl található. Az alap az 1 GB memóriát tartalmazó ASUS EeePC 1000H típushoz való, a dsdt-2GB.aml pedig a 2 GB memóriával rendelkező gépekhez szükséges. Amennyiben 2GB-os a géped, akkor nevezd át a dsdt.aml-t dsdt-1GB.aml-re, a dsdt-2GB.aml-t pedig dsdt.aml-re!

A fájlok helyükre másolását követően állítsd be a fájlok tulajdonosát chown utasítással és állítsd be a fájlok jogait a chmod paranccsal. Olvass utána melyik mit is takar. Az eee-mkext-create.sh fájlt tedd futtathatóvá chmod 777 -el, majd terminalban futtasd le. Ez automatikusan végrehajtja a kextek behúzását és a kextcache frissítését. Ha mindezzel készen vagy, állítsd be a gépen a legfontosabb beállításokat (képernyő 1024×600, audió, hálózat). Amit tudnod kell, hogy az ASUS EeePC 1000H-ban Ralink Wifi van. Ez nem megy külön driver nélkül, azt telepítened kell. Innen letöltheted. Telepítése feltehetőleg újraindítást követel, tehát ezt majd a legvégén telepítsd. Amit fontos tudnod, hogy ez az alap 10.6.0 rendszer. Alaphelyzetben frissíthetnéd a rendszert a Software Update-n keresztül, de ne tedd! Ugyanis a későbbi rendszerfrissítésekből hiányzik az Intel Atom processzor kerneltámogatása. Tehát, ha befrissíted, akkor nagy valószínűséggel ki fog akadni a rendszered. Állítólag a 10.6.3-ban ismét benne lesz, de a lényeg, jelenleg nincs az elérhető rendszerfrissítésekben. Fontos, hogy tiltsd le a System Preferences Accounts-ban a Guest hozzáférést a rendszeredhez, mivel a 10.6.0 egyik ismert hibája volt, hogy Guest bejelentkezés esetén beállítások és bizonyos fájlok eltűntek, így ne kísértsd az ördögöt.

A Wi-Fi-re van másik igaz pénzbe kerülő megoldás. Én az eBay-en vettem eredeti Apple Broadcom Wi-Fi kártyát (postaköltséggel együtt 2.700,- forintba fájt – tehát nem nagy költség), kicseréltem az eredeti Wi-Fi kártyát a kis EeePC-ben és így rendesen az AirPort kezeli a Wi-Fi hálózati kapcsolatokat.

Tapasztalat:

Audió rendben (hangszórók működnek, beépített mikrofon működik, audió kimenet jó, a mikrofon bemenetet nem néztem – számomra nincs jelentősége.

Beépített videókamera működik (megjegyzés: a QT X-ben csak a legnagyobb felbontásban hajlandó működni, mivel viszont az HD felvétel, az Atom proci nem bírja, iChatben nem jó a kamera, Skypeban viszont tökéletes)

Sleep és hibernálás működik, a fedél lehajtásra sem fagy a rendszer és feléleszthető. Amit észre vettem, hogy hibernálás esetén, ha nem a power gombbal élesztem, akkor időnként a lenyomott billentyű jelét betolja jópárszor, ezzel időnként hangzavart tud csinálni a gép, mivel a beadott karakterek számának megfelelő error hangot hallat.

Az ASUS EeePC-n lévő funkció gombok közül a fényerő szabályozás, és a hibernálás működik. A VGA kimenetet nem teszteltem. Az audió vezérlő gombok viszont nem funkcionálnak.

A System Preferences indítása időnként Not respondinghoz vezet,

amit a Force Quit-tal kilőve és ismét elindítva már gond nélkül megy.

Az EeePC-n 32 bites módban fut a Snow Leopard

További képek:

Screenshot

Screenshot

Gyorsan nézzük, mit is kellene csinálni. Lépcsőzetesen frissíteni a rendszert 10.5.2-ről 10.5.3-ra, itt meg kell ejteni a kernel frissítését is, leírom, hogy nálam ez hogy történt.

A 10.5.3 rendszerfrissítéshez a Kalaway rendszerfrissítő csomagot használtam és a hozzátartozó kernelfrissítést. Amit fontos tudni!
A rendszerfrissítés lefuttatását követően újraindítást kér, DE amíg a friss 9.3.0-ás kernelt nem telepítetted fel, nehogy újraindítsd a gépedet! A kernelfrissítés telepítésének sikeres lefutását követően már lehet újraindítani a gépet.
Figyelem! A gép újrainduláskor első bootparaméternek az update -v -t add meg. Ekkor a rendszer elkezd bebootolni, és a grafikus felület betöltése előtt csinál automatikusan egy restartot. Ezt követően sima -v paraméterrel bootolj és kész a frissítés.

Persze nem maradhat el az ellenőrzés (About This Mac). A terminálban pedig megnézheted uname -a beírásával a kernelverziót.

Amit feltétlen ellenőrizz, az a System Profilerben a Graphics/Display alatt, hogy a videókártyád Quartz Extreme támogatása meg van e. Amennyiben nincs, az alábbi módon tudod visszaállítani. Töltsd le az EFIStudio programot. A program elindítását követően, ha megadod milyen videókártyád van (amennyiben támogatott kártyáról van szó) a /Library/Preferences/SystemConfiguration mappában található com.apple.Boot.plist-et editálja a kártyádnak megfelelően. Miután ez a beállítás megtörtént, a /System/Library/Extensions mappából a korábbi, nálam NVinject.kextet átmozgattam egy mappába (előfordulhat, hogy esetedben nem NVinject, hanem pl. nvcush stb stb, attól függően milyen kártya drivert használtál), majd újraindítottam a rendszert. A rendszer felállását követően a System Profilerben örömmel tapasztaltam, hogy az NVidia 7300GT 256 MB-os kártya minden támogatással tökéletesen üzemel. Ezzel tulajdonképpen elérkeztünk a 10.5.3 teljes frissítés végéhez.

Akkor most jöhet a 10.5.4-es frissítés. Amennyiben már van feltelepítve EFI bootloader a gépedre, úgy simán a Software Updatet elindítva telepítheted a 10.5.4 gyári frissítést. Az EFIStudióval nem installáltam EFI bootloadert, mivel az nem minden esetben tökéletes.

A gép megépítését és a rendszer feltelepítését követően az általam használt szoftverek és a lementett anyagaim visszahelyezése következett.

Az eredeti installálásnál úgy volt összeállítva a rendszer, hogy egy DL DVD-RW és egy IDE-s merevlemez, valamint további SATA vinyók voltak rákötve. A rendszer gond nélkül működött, de használat közben rendellenességet tapasztaltam. Az történt, hogy a rendszer feltelepítést követően elkezdtem adat DVD-ket írni. Jó szokásomhoz híven, első lépésben a sok sok fájlt tartalmazó mappáimból kreált anyagot image fájlban az asztalra mentettem. Azaz csak mentettem volna. Ugyanis általában 47%-nál, illetve 78%-nál minden esetben csontra fagyott a rendszer. Érdekes volt a probléma, általában memória hibánál szoktak a gépek ilyet csinálni. Elsőre meg is próbáltam kiszűrni, valóban ez lehet a hiba forrása. A 2 x 2GB ram modulból az egyiket kivéve a hiba nem jelentkezett, cserélve a másikra szintén nem jelentkezett a hiba, azonban együtt használva a két modult, a fagyás minden esetben jelentkezett. Első lépésként az alaplap BIOS-át frissítettem. A hibajelenség továbbra is fennállt. Beleraktam a további 2 x 2 GB ramot, tehát összesen 8 GB-nyit, de a hibajelenség ugyanúgy jelentkezett. Kipróbáltam több szabadon használható CD/DVD író programot is, minden esetben előjött a mágikus 47 és 78 százaléknál bekövetkező megnyekkenés.

Arra a következtetésre jutottam, kipróbálom úgy a rendszert, hogy csak SATA eszközöket építek be. Végül is 6 SATA csatlakozó van az alaplapon és az IDE-s vinyók firewire csatlakozással is rákapcsolhatóak a rendszerre. Közben megjelent a Leo4All v2 installer is, gondoltam egyben azt is megnézem.

Első lépésként a v1-es verzión leellenőriztem az elgondolásom helyességét. A SATA hadművelet jól sikerült. Minden stabil. A korábban tapasztalt fagyásnak nyoma sincs. Többszöri próbálkozással sem tudtam kicsikarni fagyást a rendszerből. Probléma leküzdve. Ajánlás: ha ilyen gépet akarsz építeni, javaslom, hogy csak SATA eszközökkel szereld.

Kiírtam a Leo4All v2-es installt és elindítottam vele is egy telepítést. A v1-es verzióhoz képest ugyanazon konfiguráción annak ellenére, hogy állítólag sok javítás került bele az új installerbe, sok negatívumot tapasztaltam. Az első rebootot követően az üdvözlő videónak csak a zenéje ment. A regisztráció Apple ID-re működött, megtalálta a hálózati kapcsolatot is (ez a v1-ben le van tiltva). Nem tudom miért, de nem telepítette fel az általam kiválasztott NV Inject 256-os videódrivert, így csak 1024×768-as felbontásban élvezhettem a rendszert. Ez természetesen a v1 által felinstallált rendszerből átemelt kext-ek átemelésével korrigálható volt. Kipróbáltam a Vanilia 9.2.0 és a 9.2.2-es kernellel és a Netkas 9.2.0-ás kernellel is. Érdekes módon ez utóbbival több alkalmazás mind a Dockról, mind az Applications folderből indítva 3-4 ikonugrálást követően egyszerűen nem volt hajlandó elindulni. Nos ezek után inkább visszatértem a v1-es verzióhoz, mivel az SATA eszközökkel tökéletesnek és stabilnak bizonyult. Megjegyzem, hogy feltehetően más alaplapokon a v2-es rendszer is jónak bizonyulhat.

A v1-es verzióval kapcsolatban az eddigi tapasztalataim pozitívak. Minden alkalmazás tökéletesen funkcionál. A rendszer- és alkalmazásfrissítések a Software Update-n keresztül tökéletesen, probléma nélkül végrehajtódott, a rendszer működése a frissítéseket követően is stabil. A teljesítménnyel kapcsolatosan letöltöttem a Cinebench progit, hogy valami tőlem független fokmérő is rendelkezésre álljon. Lenyomtam a Cinebenchet az alap processzor sebességnél (2,4 GHz) és 2,91 GHz-n is. Természetesen az origin 3 GHz-s 8 magos gépen is lefuttattam, bár a két processzor nem említhető egy lapon, íme itt vannak az eredmények:

processzorsebesség: 2,4 GHz

processzorsebesség: 2,91 GHz

Az új 8 magos MacPro eredménye:

3 GHz 8 mag

A korábbi DualCore géphez képest a Q6600-as proci mérföldekkel erősebb és gyorsabb. Rendesen lehet terhelni és a 8 GB memóriával nem lehet azt mondani rá, hogy kevés volna. Ez a konfiguráció véleményem szerint ár/érték arányban egy igazán jó összeállítás. Ha azt nézzük, hogy valaki a nulláról rakja össze (monitor nélkül), akkor árban épp hogy eléri a legalacsonyabb árú Mini-t, ami azért nem ennyire bővíthető és a teljesítménye sem ez a kategória.

Összedobtam egy új vasat és kezembe kaptam a videókamerát, hogy meg legyen örökítve a nagy bukás :) Bukás az nem lett, viszont szerény számításaim szerint a nulláról kb 130-150.000-ből egy MacPro tudású és erejű stabil gép állítható össze játszi könnyedséggel. Ráadásul még az alaplap jóval több bővítési lehetőséget biztosít.

A videó az install során folyamatosan a kezemben volt, így elnézést, ha néha ugrándozik a kép, de bal kézzel kamera alatt átnyúlva gépelni, meg klikkelgetni… ezt még gyakorolnom kell (vagy hazahozni a statívot) :D

Az összeállított gép:

- Gigabyte GA-G33M-DS2R alaplap

- Intel Core 2 Quad (Q6600) processzor

- 2 x 2GB DDR2 800MHz KingMax ram

- ASUS NVidia 7300 GT 256MB Silent videókártya

- pár vinyó

Az alaplapon 1 IDE és 6 SATA2-es csatlakozó, 8 USB 2.0, 4 FireWire, Realtek hálókártya, GMA X3100 alaplapra integrált videó, ALC889a audió van, ICH9R.

2 PCI, 1 PCI-E 16x, 1 PCI-E 4x sín található a deszkán, 8 GB memóriával tömhető meg. Az FSB max 1333.

Felhasznált install: Leo4All

A két hozzám került példány eltérő kivitelű változat volt. Az egyik tartalmazott egy ZIP meghajtót is, míg a másik nem.

Nézzük a technikai paramétereiket:

CPU: PowerPC 750
CPU Speed: 300 MHz
FPU: integrated
Bus Speed: 100 MHz
Data Path: 64 bit
ROM: 1 MB ROM + 3 MB toolbox ROM loaded into RAM
RAM Type: PC100 DIMM
Minimum RAM Speed: 100 MHz
Onboard RAM: 0 MB
RAM slots: 4
Maximum RAM: 1 GB
Level 1 Cache: 32 kB data, 32 kB instruction
Level 2 Cache: 1 MB backside, 1:2
Expansion Slots: 3 64-bit 33 MHz PCI, 1 32-bit 66 MHz PCI (filled)

Videó

Video Card/Chipset: ATI RAGE 128
VRAM: 16 MB
Max Resolution: all resolutions supported
Video Out: VGA

Meghajtók

Hard Drive: 6-12 GB (up to 3 36 GB available BTO)
ATA Bus: Ultra ATA
Zip Drive: optional
Optical Drive: 32x CD-ROM, DVD/DVD-RAM available

Be és kimenetek

USB: 2
Firewire: 2 (!!!)
Audio Out: stereo 16 bit mini
Audio In: stereo 16 bit mini
Speaker: mono

Hálózat

Modem: optional 56 kbps
Ethernet: 10/100Base-T

A gépek kódneve Yosemite. Eredetileg Mac OS 8.5.1 volt az operációs rendszerük, de az OS X 10.4.11 is fut rajtuk, ha van elég memória.

A hozzám került gépek külseje egy kicsit leharcolt volt. Ezért aztán, mielőtt munkába állítottam volna őket, teljesen szétszedtem mindkettőt és alaposan megpucoltam őket.

Még szerencse, hogy a szétszerelés előtt levadásztam a netről a szervízkönyvüket, mert nem olyan egyszerű a szakszerű szétszerelése ezeknek a gépeknek. Mivel később használni is szerettem volna a gépeket, így számomra fontos volt, hogy a szétszedést követően össze is lehessen őket rakni, ráadásul üzemképesek legyenek.

A műanyag borítással nagyon óvatosan bántam, egyrészt mert nem mai műanyagról van szó és nem szerettem volna, ha bármelyik elem elreped, vagy elpattan, másrészt nem akartam bővíteni a már meglévő karcolások számát. A lecsupaszított fém házból is minden egyes alkatrészt kiszereltem és portalanítottam. A gép tápegységét muszáj volt szétkapni, hogy sűrített levegővel és ecsettel a benne lévő nagymennyiségű port eltávolítsam. A ventillátorokat megtisztítottam és egy kis kenőanyagot is juttattam a tengelyekhez. A műanyag borítást tisztítószeres vízben átmostam.

A munkálatokat követően gondosan összeszereltem mindkét gépet és elkezdődött a beavatásuk. Mindkét gépre OS X 10.4-es rendszert telepítettem. Hálózatra kötve a gépeket 10.4.10-es szintre updateltem, majd mindkettőre PureFTPd-t és MAMP-ot installáltam. A gépek közül később az egyiket hetfield barátommal elcseréltem, a másik azóta is az itthoni hálózatom egyik fájl és webszervere. A szétszerelés közben pár képet még készítettem, azokat a galériában megnézheted.

ElőzőKövetkezőBezárMozgat

Nézegettem a neten, mit is lehetne beszerezni erre a célra. Több lehetőség is kínálkozott, attól függően, milyen módon szeretném a gépet és a klaviatúrát összekötni. Az infra és bluetooth kapcsolatot kilőttem, mivel ezeket a klavi csatlakoztatás idején másra nem tudnám használni. Így maradtak azok a billentyűzetek, amelyek az alsó csatlakozóra illeszkednek.

Szereztem egy Palm Portable Keyboardot, de sajna annak a régi Palmokhoz megfelelő csatlakozója volt. Aztán sikerült találnom használtban egy jó állapotú Logitech TypeAway™ billentyűzetet, amihez létezik driver és egy kis hack a PalmOS-re.

Egy kétfelé hajtható klaviatúra, ami összecsukva nem sokkal nagyobb, mint maga a tenyérgép. Szóval egy belsőzsebben lazán elfér. A csatlakoztatása pedig gyerekjáték.

ElőzőKövetkezőBezárMozgat

Egy dologra kell csak odafigyelni, hogy amikor a bölcsőre teszem a kisgépet és szinkronizálni szeretnék a számítógéppel, akkor előtte ki kell kapcsolni a klaviatúra driverét. Azt hiszem ez nem egy olyan nagy probléma.

Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy fel sem tűnt a hiánya. Persze mert közben Nokia 9210-es, 9300, 9500 és egy SE P800-as pörgött a kezemben. Természetesen ezek sem voltak rosszak, főleg a P800 és hát telefonálni is lehetett róluk. A Nokiákkal nem voltam megelégedve. Aztán lecseréltem a P800-ast egy szimpla Motorola telefonra. A munkába menet-jövet olvasás az folyamatosan hiányzott, de a P800 után kimondottan előjött ez a hiányérzet. Könyvet meg nem szeretek hurcolni, pláne ha vaskosabb.

Szóval egyik kedvenc oldalamon a PDA Mánián ismét beletúrtam a fórumba. Egy kicsit elkeserített, hogy a Palmos topicok egy kissé behaltak, de manapság már elterjedt a sok Dózeros PDA, meg okostelefon. Én viszont ragaszkodom a jó kis “fapados”, de megbízható Palm cucchoz. Mivel alapvetően e-mail, és könyvolvasás volt a fő felhasználói igény így nem volt szükségem a legújabb típusra.

Vaterán találtam is T1-et és elkezdtem rá licitálni. Persze kezdett totál ésszerűtlen ár irányába mozdulni a cucc, így kiszálltam a versengésből. Aztán találtam egy T2-es típust a T1 ára alatt, így nem tököltem és lenyomtam villámáron. Már csak várakozni kellett a T2-es megérkezésére és a várakozást terhelte az aggodalom, valóban olyan jó állapotú e a cucc, ahogy a hírdető ajánlgatta a portékát a neten. Megérkezett. Le a kalappal. Dobozában, eredeti tartozékaival szinte csont új állapotú gép érkezett. Annyira, hogy a szoftver CD-k és a tartozékai is fóliában, a készüléket meg csak kivették a dobozból (valószínűleg). Bekapcsoltam, német nyelvre volt állítva. Egy gyors Power Reset és nyelv átállít angolra. Király! Dokkolót rátoltam a Macre, telepítettem a gyári szoftvereket és máris teljes mértékben üzemkész a cucc.

Közben megtaláltam a korábbi Palm-ok kedvenc szoftvergyűjteményét is, amit akkoriban mentettem le. Jó ez a kis Palm feeling.

Első körben úgy gondoltam, hogy összedobok vagy félmilliót és benevezek egy új Intel Core Duo processzoros iMac-re. El is kezdtem a gyűjtést, de aztán belegondoltam abba, hogy az túl kompakt gép (persze jó), de nekem sokkal jobban tetszenek a korábbi dizájnú és power procival szerelt gépek. Az anyagi teherről nem is beszélve.

Ami formavilágban nagyon tetszett, az a PowerMac G4-es sorozata. Végig gondolva a felhasználási területet, tökéletesen megfelelő gép. Ráadásul viszonylag elfogadható áron elérhetőek a használt Mac-piacon. Miközben ezeken a dolgokon morfondíroztam éjszakánként, megjelent a bm-en egy hirdetés egy G4-es PowerMac eladásáról. Egyből dobtam egy sms-t az eladónak, hogy érdekel a gép. Mailben is ráerősítettem, biztos ami biztos alapon. Mindez úgy éjfél előtt történt pár perccel.

A meghirdetett gép egy G4-es PowerMac MDD gép volt, 1,25GHz-s Power procival, 1 GB rammal, combóval. Gyorsan körbenéztem a neten és lerántottam a hivatalos felhasználói kézikönyvét, mert ugye kezdjük az ismerkedést az alapoknál. Annyira elkapott az újdonság varázsa, hogy hétfőn lebeszéltem a tulajdonossal a gép megtekintését.

Szinte alig bírtam kivárni a munkaidő leteltét, hogy mehessek a G4 vizitre. Vittem magammal egy kis pénzt, mondván, amennyiben tetszik, akkor lefoglalózom, így legalább az eladó is tisztában lehet vele, komolyan gondolom a vételt. A megbeszélt időpontban megtörtént a találkozó és nagyon tetszett a gép. Letettem a foglalót, megállapodtunk az árban és szinte fájó szívvel hagytam ott a gépet. Tulajdonképpen a vételár összeszedése miatt pár napig feszültségben voltam, de összejött és már futottam is a tulajhoz a gépért.

Kifizettem és fel is kaptam volna, de ekkor tapasztaltam, hogy nem egy könnyű gépről van szó. Szóval rendesen bele lett téve az anyag :) Azon kívül, hogy “súlyos” egyéniség, egyszerűen szép.

Ahogy hazaértem, a belsejét is alaposan szemügyre vettem. Naná, hiszen annyi PC-t raktam már össze, miért ne ennek az új gépnek a belsejét ne vettem volna részletesebben szemügyre. No igen. Rend, átláthatóság, nincsenek szemelőtt kuszálódó vezeték hegyek.

ElőzőKövetkezőBezárMozgat

Amilyen vonzó küllem, olyan kellemes belső. Persze a jó és ésszerű belső kialakítást a gyakorlatban is tapasztalhattam, mivel a beszerzést követően ram bővítést ejtettem meg, valamint pár merevlemezt is beleépítettem, Terveim szerint ugyanis ez a gép volt hivatott az itthoni számítógép-használatom gerincét kiszolgálni.

Szépen a gépbe került még egy NEC DVD-RW meghajtó is, majd a vinyók beszerelését követően jöhetett a rendszer telepítése. De erről majd máskor.