Kezdjük az elején. A piacon kapható laptopok és netbookok jó részére ilyen, vagy olyan farigcsálást követően fel lehet küzdeni az OS X-et, de közel sem biztos, hogy minden részegység működni fog és felhasználói élményben is nagyjából ugyanazt kapjuk, mint egy gyári Apple készüléktől. Mielőtt nagy hévvel nekiesne bárki is, hogy laptopjából, netbookjából OS X-es masinát varázsoljon, higgadtan nézzen utána a neten, az ő géptípusánál milyen buktatók lehetnek. Persze a legcélszerűbb eleve olyan típusra szert tenni, amit ajánlanak a barkácsoláshoz. Ehhez indulásként ezt az oldalt javaslom

Számomra az ASUS EeePC tűnt jó választásnak és figyelembe vettem azt is, ha nem sikerülne a mutatvány, akkor mondjuk egy Ubuntuval is kellemesen és jól használható masina lesz – mert nem szeretem a Windowst.

 

 

Ahhoz, hogy rendszert telepítsünk az EeePC-re – mivel nincs benne optikai meghajtó – el kell készíteni az installert. (megjegyzés: Javasolt jól körbejárni a rendelkezésre álló netbook dolgait az interneten és lehetőség szerint előre összegyűjteni minden szükséges drivert (különféle kext fájlok) és a telepítőhöz szükséges további alkalmazásokat, eszközöket.)

Mik is ezek:

– szükség lesz egy eredeti Snow Leopard retail install lemezre (vagy lemezképre)
- egy 8GB-os USB pendrive
- Chameleon bootloader – beszerzési helye:  http://chameleon.osx86.hu
- a géptípus függő speciális driverek, dsdt.aml fájlra (ha létezik)

Azért az USB pendriveot ajánlom és nem a külső DVD meghajtót, mert nem biztos, hogy elsőre jól sikerül a telepítő elkészítése és 4-5 db elrontott DL DVD árából bőven kijön egy pendrive, ami később is jól használható más célokra is.

Az installert egy kis videó alapján készítettem el. Neked is ezt javaslom. Igaz a videó a 10.5.x OS X Leopard telepítőjének készítését magyarázza el, de tökéletesen ugyanezzel a megoldással lehet a Snow Leopard telepítőt is elkészíteni pendrivera. A videót ide kattintva tekintheted meg.  A videóért köszönet kisgyopinak őszintén – legalább nem nekem kellett ezt elkészítenem :)

Miután kész a pendrive-ra a telepítő, felvértezve a Chameleonnal és az EeePC-hez szükséges Extra folder tartalommal, párszor ellenőrizd a netbookodon, hogy rendesen bootol e az USB-re illesztett pendrive-ról.

Ennek során a gép bekapcsolását követően, miután lefut a BIOS szokásos hardverellenőrzése, meg fog jelenni a Chameleon grafikus felülete és rajta az OS X Installer, mint bootolható rendszer.  Ha minden rendben, kezdődhet a telepítés.

A telepítés az eredeti Snow Leopardhoz hasonlóan zajlik. A rendszer feltelepítése előtt Disk Utility-vel formázni és bootolhatóvá kell tenni az EeePC merevlemezét. Ezek után már mehet is a gyári telepítés. (Megjegyzés: Első alkalommal a telepítés végénél hibát jelzett az installer, így az egész telepítést újra kezdtem a merevlemez formázástól kezdve. Második alkalommal minden gond és probléma nélkül végigment a telepítés.)

A telepítést követően egy dologra kell figyelni. A restart után még szükség van a pendrivera, hiszen azon van a Chameleon és az az Extra folder a tartalmával, – tehát ismételten a pendrive-ról kell bootolni! -  ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a kis EeePC-n menjen a Snow Leopard.

Tehát restart és ismét boot a pendrive-ról. A Chameleon grafikus felületén két bootolható rendszer fog megjelenni. A telepítő és a kis EeePC-re telepített rendszer. Értelem szerűen most már a telepítettet kell indítani. A szokásos első rendszerindítást követő lépéseken végighaladva kész is az alap telepítés. Miután a rendszer felállt van pár lépés és feladat, amit feltétlenül meg kell tenni ahhoz, hogy a rendszer önállóan működőképes legyen.

Első lépésként fel kell telepíteni a rendszerre is a Chameleont és a pendrive-on található Extra folder tartalmát a merevlemezen a gyökérben található Extra folderbe egy az egybe át kell másolni. Ha valaki nem akar még egyszer a Terminalban szenvedni, annak ajánlom ezt a kis egyszerűen telepíthető változatot ( Chameleon 2RC3 light), ami egy rendes installerként feltelepíti a merevlemezre a Chameleont és létrehozza a gyökérben az Extra foldert is. Miután ennek telepítése kész a pendrive Extra folder tartalom másolása következik. A szükséges fájlok mind az installerhez, mind a feltelepített rendszerhez itt tölthetőek le.

FIGYELEM! A zip fájlban két dsdt.aml fájl található. Az alap az 1 GB memóriát tartalmazó ASUS EeePC 1000H típushoz való, a dsdt-2GB.aml pedig a 2 GB memóriával rendelkező gépekhez szükséges. Amennyiben 2GB-os a géped, akkor nevezd át a dsdt.aml-t dsdt-1GB.aml-re, a dsdt-2GB.aml-t pedig dsdt.aml-re!

A fájlok helyükre másolását követően állítsd be a fájlok tulajdonosát chown utasítással és állítsd be a fájlok jogait a chmod paranccsal. Olvass utána melyik mit is takar. Az eee-mkext-create.sh fájlt tedd futtathatóvá chmod 777 -el, majd terminalban futtasd le. Ez automatikusan végrehajtja a kextek behúzását és a kextcache frissítését. Ha mindezzel készen vagy, állítsd be a gépen a legfontosabb beállításokat (képernyő 1024×600, audió, hálózat). Amit tudnod kell, hogy az ASUS EeePC 1000H-ban Ralink Wifi van. Ez nem megy külön driver nélkül, azt telepítened kell. Innen letöltheted. Telepítése feltehetőleg újraindítást követel, tehát ezt majd a legvégén telepítsd. Amit fontos tudnod, hogy ez az alap 10.6.0 rendszer. Alaphelyzetben frissíthetnéd a rendszert a Software Update-n keresztül, de ne tedd! Ugyanis a későbbi rendszerfrissítésekből hiányzik az Intel Atom processzor kerneltámogatása. Tehát, ha befrissíted, akkor nagy valószínűséggel ki fog akadni a rendszered. Állítólag a 10.6.3-ban ismét benne lesz, de a lényeg, jelenleg nincs az elérhető rendszerfrissítésekben. Fontos, hogy tiltsd le a System Preferences Accounts-ban a Guest hozzáférést a rendszeredhez, mivel a 10.6.0 egyik ismert hibája volt, hogy Guest bejelentkezés esetén beállítások és bizonyos fájlok eltűntek, így ne kísértsd az ördögöt.

A Wi-Fi-re van másik igaz pénzbe kerülő megoldás. Én az eBay-en vettem eredeti Apple Broadcom Wi-Fi kártyát (postaköltséggel együtt 2.700,- forintba fájt – tehát nem nagy költség), kicseréltem az eredeti Wi-Fi kártyát a kis EeePC-ben és így rendesen az AirPort kezeli a Wi-Fi hálózati kapcsolatokat.

Tapasztalat:

Audió rendben (hangszórók működnek, beépített mikrofon működik, audió kimenet jó, a mikrofon bemenetet nem néztem – számomra nincs jelentősége.

Beépített videókamera működik (megjegyzés: a QT X-ben csak a legnagyobb felbontásban hajlandó működni, mivel viszont az HD felvétel, az Atom proci nem bírja, iChatben nem jó a kamera, Skypeban viszont tökéletes)

Sleep és hibernálás működik, a fedél lehajtásra sem fagy a rendszer és feléleszthető. Amit észre vettem, hogy hibernálás esetén, ha nem a power gombbal élesztem, akkor időnként a lenyomott billentyű jelét betolja jópárszor, ezzel időnként hangzavart tud csinálni a gép, mivel a beadott karakterek számának megfelelő error hangot hallat.

Az ASUS EeePC-n lévő funkció gombok közül a fényerő szabályozás, és a hibernálás működik. A VGA kimenetet nem teszteltem. Az audió vezérlő gombok viszont nem funkcionálnak.

A System Preferences indítása időnként Not respondinghoz vezet,

amit a Force Quit-tal kilőve és ismét elindítva már gond nélkül megy.

Az EeePC-n 32 bites módban fut a Snow Leopard

További képek:

Screenshot

Screenshot

Gyorsan nézzük, mit is kellene csinálni. Lépcsőzetesen frissíteni a rendszert 10.5.2-ről 10.5.3-ra, itt meg kell ejteni a kernel frissítését is, leírom, hogy nálam ez hogy történt.

A 10.5.3 rendszerfrissítéshez a Kalaway rendszerfrissítő csomagot használtam és a hozzátartozó kernelfrissítést. Amit fontos tudni!
A rendszerfrissítés lefuttatását követően újraindítást kér, DE amíg a friss 9.3.0-ás kernelt nem telepítetted fel, nehogy újraindítsd a gépedet! A kernelfrissítés telepítésének sikeres lefutását követően már lehet újraindítani a gépet.
Figyelem! A gép újrainduláskor első bootparaméternek az update -v -t add meg. Ekkor a rendszer elkezd bebootolni, és a grafikus felület betöltése előtt csinál automatikusan egy restartot. Ezt követően sima -v paraméterrel bootolj és kész a frissítés.

Persze nem maradhat el az ellenőrzés (About This Mac). A terminálban pedig megnézheted uname -a beírásával a kernelverziót.

Amit feltétlen ellenőrizz, az a System Profilerben a Graphics/Display alatt, hogy a videókártyád Quartz Extreme támogatása meg van e. Amennyiben nincs, az alábbi módon tudod visszaállítani. Töltsd le az EFIStudio programot. A program elindítását követően, ha megadod milyen videókártyád van (amennyiben támogatott kártyáról van szó) a /Library/Preferences/SystemConfiguration mappában található com.apple.Boot.plist-et editálja a kártyádnak megfelelően. Miután ez a beállítás megtörtént, a /System/Library/Extensions mappából a korábbi, nálam NVinject.kextet átmozgattam egy mappába (előfordulhat, hogy esetedben nem NVinject, hanem pl. nvcush stb stb, attól függően milyen kártya drivert használtál), majd újraindítottam a rendszert. A rendszer felállását követően a System Profilerben örömmel tapasztaltam, hogy az NVidia 7300GT 256 MB-os kártya minden támogatással tökéletesen üzemel. Ezzel tulajdonképpen elérkeztünk a 10.5.3 teljes frissítés végéhez.

Akkor most jöhet a 10.5.4-es frissítés. Amennyiben már van feltelepítve EFI bootloader a gépedre, úgy simán a Software Updatet elindítva telepítheted a 10.5.4 gyári frissítést. Az EFIStudióval nem installáltam EFI bootloadert, mivel az nem minden esetben tökéletes.

A gép megépítését és a rendszer feltelepítését követően az általam használt szoftverek és a lementett anyagaim visszahelyezése következett.

Az eredeti installálásnál úgy volt összeállítva a rendszer, hogy egy DL DVD-RW és egy IDE-s merevlemez, valamint további SATA vinyók voltak rákötve. A rendszer gond nélkül működött, de használat közben rendellenességet tapasztaltam. Az történt, hogy a rendszer feltelepítést követően elkezdtem adat DVD-ket írni. Jó szokásomhoz híven, első lépésben a sok sok fájlt tartalmazó mappáimból kreált anyagot image fájlban az asztalra mentettem. Azaz csak mentettem volna. Ugyanis általában 47%-nál, illetve 78%-nál minden esetben csontra fagyott a rendszer. Érdekes volt a probléma, általában memória hibánál szoktak a gépek ilyet csinálni. Elsőre meg is próbáltam kiszűrni, valóban ez lehet a hiba forrása. A 2 x 2GB ram modulból az egyiket kivéve a hiba nem jelentkezett, cserélve a másikra szintén nem jelentkezett a hiba, azonban együtt használva a két modult, a fagyás minden esetben jelentkezett. Első lépésként az alaplap BIOS-át frissítettem. A hibajelenség továbbra is fennállt. Beleraktam a további 2 x 2 GB ramot, tehát összesen 8 GB-nyit, de a hibajelenség ugyanúgy jelentkezett. Kipróbáltam több szabadon használható CD/DVD író programot is, minden esetben előjött a mágikus 47 és 78 százaléknál bekövetkező megnyekkenés.

Arra a következtetésre jutottam, kipróbálom úgy a rendszert, hogy csak SATA eszközöket építek be. Végül is 6 SATA csatlakozó van az alaplapon és az IDE-s vinyók firewire csatlakozással is rákapcsolhatóak a rendszerre. Közben megjelent a Leo4All v2 installer is, gondoltam egyben azt is megnézem.

Első lépésként a v1-es verzión leellenőriztem az elgondolásom helyességét. A SATA hadművelet jól sikerült. Minden stabil. A korábban tapasztalt fagyásnak nyoma sincs. Többszöri próbálkozással sem tudtam kicsikarni fagyást a rendszerből. Probléma leküzdve. Ajánlás: ha ilyen gépet akarsz építeni, javaslom, hogy csak SATA eszközökkel szereld.

Kiírtam a Leo4All v2-es installt és elindítottam vele is egy telepítést. A v1-es verzióhoz képest ugyanazon konfiguráción annak ellenére, hogy állítólag sok javítás került bele az új installerbe, sok negatívumot tapasztaltam. Az első rebootot követően az üdvözlő videónak csak a zenéje ment. A regisztráció Apple ID-re működött, megtalálta a hálózati kapcsolatot is (ez a v1-ben le van tiltva). Nem tudom miért, de nem telepítette fel az általam kiválasztott NV Inject 256-os videódrivert, így csak 1024×768-as felbontásban élvezhettem a rendszert. Ez természetesen a v1 által felinstallált rendszerből átemelt kext-ek átemelésével korrigálható volt. Kipróbáltam a Vanilia 9.2.0 és a 9.2.2-es kernellel és a Netkas 9.2.0-ás kernellel is. Érdekes módon ez utóbbival több alkalmazás mind a Dockról, mind az Applications folderből indítva 3-4 ikonugrálást követően egyszerűen nem volt hajlandó elindulni. Nos ezek után inkább visszatértem a v1-es verzióhoz, mivel az SATA eszközökkel tökéletesnek és stabilnak bizonyult. Megjegyzem, hogy feltehetően más alaplapokon a v2-es rendszer is jónak bizonyulhat.

A v1-es verzióval kapcsolatban az eddigi tapasztalataim pozitívak. Minden alkalmazás tökéletesen funkcionál. A rendszer- és alkalmazásfrissítések a Software Update-n keresztül tökéletesen, probléma nélkül végrehajtódott, a rendszer működése a frissítéseket követően is stabil. A teljesítménnyel kapcsolatosan letöltöttem a Cinebench progit, hogy valami tőlem független fokmérő is rendelkezésre álljon. Lenyomtam a Cinebenchet az alap processzor sebességnél (2,4 GHz) és 2,91 GHz-n is. Természetesen az origin 3 GHz-s 8 magos gépen is lefuttattam, bár a két processzor nem említhető egy lapon, íme itt vannak az eredmények:

processzorsebesség: 2,4 GHz

processzorsebesség: 2,91 GHz

Az új 8 magos MacPro eredménye:

3 GHz 8 mag

A korábbi DualCore géphez képest a Q6600-as proci mérföldekkel erősebb és gyorsabb. Rendesen lehet terhelni és a 8 GB memóriával nem lehet azt mondani rá, hogy kevés volna. Ez a konfiguráció véleményem szerint ár/érték arányban egy igazán jó összeállítás. Ha azt nézzük, hogy valaki a nulláról rakja össze (monitor nélkül), akkor árban épp hogy eléri a legalacsonyabb árú Mini-t, ami azért nem ennyire bővíthető és a teljesítménye sem ez a kategória.

Összedobtam egy új vasat és kezembe kaptam a videókamerát, hogy meg legyen örökítve a nagy bukás :) Bukás az nem lett, viszont szerény számításaim szerint a nulláról kb 130-150.000-ből egy MacPro tudású és erejű stabil gép állítható össze játszi könnyedséggel. Ráadásul még az alaplap jóval több bővítési lehetőséget biztosít.

A videó az install során folyamatosan a kezemben volt, így elnézést, ha néha ugrándozik a kép, de bal kézzel kamera alatt átnyúlva gépelni, meg klikkelgetni… ezt még gyakorolnom kell (vagy hazahozni a statívot) :D

Az összeállított gép:

- Gigabyte GA-G33M-DS2R alaplap

- Intel Core 2 Quad (Q6600) processzor

- 2 x 2GB DDR2 800MHz KingMax ram

- ASUS NVidia 7300 GT 256MB Silent videókártya

- pár vinyó

Az alaplapon 1 IDE és 6 SATA2-es csatlakozó, 8 USB 2.0, 4 FireWire, Realtek hálókártya, GMA X3100 alaplapra integrált videó, ALC889a audió van, ICH9R.

2 PCI, 1 PCI-E 16x, 1 PCI-E 4x sín található a deszkán, 8 GB memóriával tömhető meg. Az FSB max 1333.

Felhasznált install: Leo4All

A két hozzám került példány eltérő kivitelű változat volt. Az egyik tartalmazott egy ZIP meghajtót is, míg a másik nem.

Nézzük a technikai paramétereiket:

CPU: PowerPC 750
CPU Speed: 300 MHz
FPU: integrated
Bus Speed: 100 MHz
Data Path: 64 bit
ROM: 1 MB ROM + 3 MB toolbox ROM loaded into RAM
RAM Type: PC100 DIMM
Minimum RAM Speed: 100 MHz
Onboard RAM: 0 MB
RAM slots: 4
Maximum RAM: 1 GB
Level 1 Cache: 32 kB data, 32 kB instruction
Level 2 Cache: 1 MB backside, 1:2
Expansion Slots: 3 64-bit 33 MHz PCI, 1 32-bit 66 MHz PCI (filled)

Videó

Video Card/Chipset: ATI RAGE 128
VRAM: 16 MB
Max Resolution: all resolutions supported
Video Out: VGA

Meghajtók

Hard Drive: 6-12 GB (up to 3 36 GB available BTO)
ATA Bus: Ultra ATA
Zip Drive: optional
Optical Drive: 32x CD-ROM, DVD/DVD-RAM available

Be és kimenetek

USB: 2
Firewire: 2 (!!!)
Audio Out: stereo 16 bit mini
Audio In: stereo 16 bit mini
Speaker: mono

Hálózat

Modem: optional 56 kbps
Ethernet: 10/100Base-T

A gépek kódneve Yosemite. Eredetileg Mac OS 8.5.1 volt az operációs rendszerük, de az OS X 10.4.11 is fut rajtuk, ha van elég memória.

A hozzám került gépek külseje egy kicsit leharcolt volt. Ezért aztán, mielőtt munkába állítottam volna őket, teljesen szétszedtem mindkettőt és alaposan megpucoltam őket.

Még szerencse, hogy a szétszerelés előtt levadásztam a netről a szervízkönyvüket, mert nem olyan egyszerű a szakszerű szétszerelése ezeknek a gépeknek. Mivel később használni is szerettem volna a gépeket, így számomra fontos volt, hogy a szétszedést követően össze is lehessen őket rakni, ráadásul üzemképesek legyenek.

A műanyag borítással nagyon óvatosan bántam, egyrészt mert nem mai műanyagról van szó és nem szerettem volna, ha bármelyik elem elreped, vagy elpattan, másrészt nem akartam bővíteni a már meglévő karcolások számát. A lecsupaszított fém házból is minden egyes alkatrészt kiszereltem és portalanítottam. A gép tápegységét muszáj volt szétkapni, hogy sűrített levegővel és ecsettel a benne lévő nagymennyiségű port eltávolítsam. A ventillátorokat megtisztítottam és egy kis kenőanyagot is juttattam a tengelyekhez. A műanyag borítást tisztítószeres vízben átmostam.

A munkálatokat követően gondosan összeszereltem mindkét gépet és elkezdődött a beavatásuk. Mindkét gépre OS X 10.4-es rendszert telepítettem. Hálózatra kötve a gépeket 10.4.10-es szintre updateltem, majd mindkettőre PureFTPd-t és MAMP-ot installáltam. A gépek közül később az egyiket hetfield barátommal elcseréltem, a másik azóta is az itthoni hálózatom egyik fájl és webszervere. A szétszerelés közben pár képet még készítettem, azokat a galériában megnézheted.

ElőzőKövetkezőBezárMozgat

Nézegettem a neten, mit is lehetne beszerezni erre a célra. Több lehetőség is kínálkozott, attól függően, milyen módon szeretném a gépet és a klaviatúrát összekötni. Az infra és bluetooth kapcsolatot kilőttem, mivel ezeket a klavi csatlakoztatás idején másra nem tudnám használni. Így maradtak azok a billentyűzetek, amelyek az alsó csatlakozóra illeszkednek.

Szereztem egy Palm Portable Keyboardot, de sajna annak a régi Palmokhoz megfelelő csatlakozója volt. Aztán sikerült találnom használtban egy jó állapotú Logitech TypeAway™ billentyűzetet, amihez létezik driver és egy kis hack a PalmOS-re.

Egy kétfelé hajtható klaviatúra, ami összecsukva nem sokkal nagyobb, mint maga a tenyérgép. Szóval egy belsőzsebben lazán elfér. A csatlakoztatása pedig gyerekjáték.

ElőzőKövetkezőBezárMozgat

Egy dologra kell csak odafigyelni, hogy amikor a bölcsőre teszem a kisgépet és szinkronizálni szeretnék a számítógéppel, akkor előtte ki kell kapcsolni a klaviatúra driverét. Azt hiszem ez nem egy olyan nagy probléma.

Aztán úgy alakultak a dolgok, hogy fel sem tűnt a hiánya. Persze mert közben Nokia 9210-es, 9300, 9500 és egy SE P800-as pörgött a kezemben. Természetesen ezek sem voltak rosszak, főleg a P800 és hát telefonálni is lehetett róluk. A Nokiákkal nem voltam megelégedve. Aztán lecseréltem a P800-ast egy szimpla Motorola telefonra. A munkába menet-jövet olvasás az folyamatosan hiányzott, de a P800 után kimondottan előjött ez a hiányérzet. Könyvet meg nem szeretek hurcolni, pláne ha vaskosabb.

Szóval egyik kedvenc oldalamon a PDA Mánián ismét beletúrtam a fórumba. Egy kicsit elkeserített, hogy a Palmos topicok egy kissé behaltak, de manapság már elterjedt a sok Dózeros PDA, meg okostelefon. Én viszont ragaszkodom a jó kis “fapados”, de megbízható Palm cucchoz. Mivel alapvetően e-mail, és könyvolvasás volt a fő felhasználói igény így nem volt szükségem a legújabb típusra.

Vaterán találtam is T1-et és elkezdtem rá licitálni. Persze kezdett totál ésszerűtlen ár irányába mozdulni a cucc, így kiszálltam a versengésből. Aztán találtam egy T2-es típust a T1 ára alatt, így nem tököltem és lenyomtam villámáron. Már csak várakozni kellett a T2-es megérkezésére és a várakozást terhelte az aggodalom, valóban olyan jó állapotú e a cucc, ahogy a hírdető ajánlgatta a portékát a neten. Megérkezett. Le a kalappal. Dobozában, eredeti tartozékaival szinte csont új állapotú gép érkezett. Annyira, hogy a szoftver CD-k és a tartozékai is fóliában, a készüléket meg csak kivették a dobozból (valószínűleg). Bekapcsoltam, német nyelvre volt állítva. Egy gyors Power Reset és nyelv átállít angolra. Király! Dokkolót rátoltam a Macre, telepítettem a gyári szoftvereket és máris teljes mértékben üzemkész a cucc.

Közben megtaláltam a korábbi Palm-ok kedvenc szoftvergyűjteményét is, amit akkoriban mentettem le. Jó ez a kis Palm feeling.

Első körben úgy gondoltam, hogy összedobok vagy félmilliót és benevezek egy új Intel Core Duo processzoros iMac-re. El is kezdtem a gyűjtést, de aztán belegondoltam abba, hogy az túl kompakt gép (persze jó), de nekem sokkal jobban tetszenek a korábbi dizájnú és power procival szerelt gépek. Az anyagi teherről nem is beszélve.

Ami formavilágban nagyon tetszett, az a PowerMac G4-es sorozata. Végig gondolva a felhasználási területet, tökéletesen megfelelő gép. Ráadásul viszonylag elfogadható áron elérhetőek a használt Mac-piacon. Miközben ezeken a dolgokon morfondíroztam éjszakánként, megjelent a bm-en egy hirdetés egy G4-es PowerMac eladásáról. Egyből dobtam egy sms-t az eladónak, hogy érdekel a gép. Mailben is ráerősítettem, biztos ami biztos alapon. Mindez úgy éjfél előtt történt pár perccel.

A meghirdetett gép egy G4-es PowerMac MDD gép volt, 1,25GHz-s Power procival, 1 GB rammal, combóval. Gyorsan körbenéztem a neten és lerántottam a hivatalos felhasználói kézikönyvét, mert ugye kezdjük az ismerkedést az alapoknál. Annyira elkapott az újdonság varázsa, hogy hétfőn lebeszéltem a tulajdonossal a gép megtekintését.

Szinte alig bírtam kivárni a munkaidő leteltét, hogy mehessek a G4 vizitre. Vittem magammal egy kis pénzt, mondván, amennyiben tetszik, akkor lefoglalózom, így legalább az eladó is tisztában lehet vele, komolyan gondolom a vételt. A megbeszélt időpontban megtörtént a találkozó és nagyon tetszett a gép. Letettem a foglalót, megállapodtunk az árban és szinte fájó szívvel hagytam ott a gépet. Tulajdonképpen a vételár összeszedése miatt pár napig feszültségben voltam, de összejött és már futottam is a tulajhoz a gépért.

Kifizettem és fel is kaptam volna, de ekkor tapasztaltam, hogy nem egy könnyű gépről van szó. Szóval rendesen bele lett téve az anyag :) Azon kívül, hogy “súlyos” egyéniség, egyszerűen szép.

Ahogy hazaértem, a belsejét is alaposan szemügyre vettem. Naná, hiszen annyi PC-t raktam már össze, miért ne ennek az új gépnek a belsejét ne vettem volna részletesebben szemügyre. No igen. Rend, átláthatóság, nincsenek szemelőtt kuszálódó vezeték hegyek.

ElőzőKövetkezőBezárMozgat

Amilyen vonzó küllem, olyan kellemes belső. Persze a jó és ésszerű belső kialakítást a gyakorlatban is tapasztalhattam, mivel a beszerzést követően ram bővítést ejtettem meg, valamint pár merevlemezt is beleépítettem, Terveim szerint ugyanis ez a gép volt hivatott az itthoni számítógép-használatom gerincét kiszolgálni.

Szépen a gépbe került még egy NEC DVD-RW meghajtó is, majd a vinyók beszerelését követően jöhetett a rendszer telepítése. De erről majd máskor.

A kis gépet piacra dobtam, majd körbenéztem gépügyben. Egy kompakt kis gépet kerestem, ráadásul szemelőtt tartva azt a tényt, hogy mire is lenne használva. Operációs rendszer tekintetében pedig a Windows egyértelműen kizárva.

Régóta szemeztem az Apple gépeivel, de nem akartam a gyereknek drága gépet venni. Közben a neten barangolva találtam magyar Mac oldalakat, ahol hírdettek is használt gépeket. Nos több Mackes emberrel konzultálva sem voltam biztos a dolgomban, jó lesz e a gyereknek egy G3-as iMac. Végül is két almás ismerős véleményére hallgatva belevágtam a vásárlásba.

A kiszemelt gép egy G3 iMac Summer 2001-es 500MHz-s PPC-s indigókék kis masina volt. Egy régi, 5 éves konstrukció, de nagyon jó kis műszer. Komolyan, még magam is beleszerettem. Memóriáját rendesen felbővítettem és 10.4.6-os Mac OS X (Tiger) fut rajta meglepően jó sebességgel.

Amikor hazahoztam, a gyerek egyből a barátjává fogadta. Azóta szinte le sem tudom vakarni a gépről. Esténként rá kell szólni, hogy most már elég.A Tigernek nagyon megnyerő, kezes és felhasználó barát felülete van. Tömören: gyönyörű. Kezelése gyerekjáték a szó valós értelmében. A gyereknek elég volt megmutatni, milyen programot mivel indít (mi az ikonja) és attól kezdve szinte nem is jött kérdezgetni, hogy mit hogyan csináljon.

ElőzőKövetkezőBezárMozgat

A gép élből felismerte az itthoni hálózatot és egyből működött is minden hálózati dolog. Csupán a hálózati nyomtató beállításával szöszöltem egy kicsit, mert a Rendszerbeállításokban talán túl általános beállítási sémákat ad fel a felhasználó számára. Mivel a Tiger UNIX alapokon nyugszik, így a CUPS-t webes felületen keresztül állítottam be és így egyből megoldódott a nyomtatási kérdés is.Összefoglalva olcsón sikerült vennem egy jó kis gépet a gyereknek, ami sebességében is tökéletes, a használt oprendszer szemszögéből néze is jó választás, a megjelenése pedig kimondottan jópofa.Azt már csak félve merem megjegyezni, hogy engem is elkapott a gépszíj, vagyis megcsapott a Mac feeling. Úgyhogy most gyűjtöm a pénzt egy saját Mac-re.